A szent tehenek evolúciója

Minden vállala életében van néhány (néhol sok) olyan nagy informatikai rendszer, amelyek ma már a “szent tehén” jelzővel illethetőek. A “szent tehenek” egyik jellemzője, hogy noha valószínűleg praktikus szempontok játszottak közre a kultuszuk kialatításánál, de ma már kultikus jelentősségük meghaladja a praktikusat.

A tehén persze alapvetően haszonállat. Tejet ad, húst ad, és ereje is használható a földművelésben. “Szent tehén” úgy lesz belőle, hogy mi emberek azzá tesszük. Hogy is szokott ez történni?

 

Az evolúció természete

 

Kezdetben úgy van, hogy a húsellátó vállalat organikusan fejlődik, és folyamatosan találja szembe magát új és új helyzetekkel, amikre reagál. Fejlődnek a működését támogató informatikai rendszerek is. Új igény: új funkció. Új körülmény, új sikeres gén.

Persze az evolúció olyan, hogy – utólag – látszik rajta, hogy nem tervezte senki, csak ilyen lett. És ez az ilyen lett, az nem annyira rossz, hogy a teremtmény ettől elpusztuljon. Így lesz belőle néha zsiráf, néha kacsacsőrű emlős. Amolyan nem tipikus állat. Márpedig az evolúció, az ilyen. Pont olyan, mint a megállíthatatlan golyó.

 

A tenyésztés természete

 

Aztán eljön a pillanat, amikor jön a Húsellátó vállalat Micsurinja azt mondja, hogy ez így nincs rendben. Az állatnak tipikusan nem így kell kinéznie. Ez egy tehén farm, ahol zsiráf és kacsacsőrű emlős típusú állatok sok problémát okoznak. Oldjuk meg ezt a haszonállat kérdést tehén alapon.

Az ötlet jónak tűnik, ezért elindul a nagy tehén kiválasztási projekt a farmon. Megnéznek a kiválasztók fehéret, feketét, tarkát, és a végén megszületik a döntés, hogy mi legyen az a fajta, amire a gazdaság a továbbiakban épül.

Ez leegyszerüsíti a dolgokat, kezdetben. Ahogy az adott típusú tehén is adott táplálékkal és tartási körülmények közt hozza ki a legtöbb szinhúst, a nagy vállalati rendszer is olyan, hogy tudni kell vele bánni. Kialakul a mit csinálunk vele, és mit nem csinálunk vele. Milyen állaltot tartunk mellette, és milyet nem. Mi az, aminek SAP-ban kell lennie, és mi az, ami lehet SAP-n kívül is. A nagy rendszer (SAP, számlázórendszer, CRM, …) lesz a cégnél az áthatolhatatlan fal.

 

Az evolúció természete a tenyésztelepen

 

Van tahát egy áthatolhatatlan falunk, és van egy megállíthatatlan golyónk. Mi történik, amikor ezek találkoznak?

Ez egy alap filozófiai kérdés, amire nem tudom az elvi választ. A gyakorlatival kapcsolatban viszont van tapasztaltom, ha IT-ról, vagy bármi olyan környezetről beszélünk, aminek része az ember.

Ilyen esetben a fal és a golyó elvi modellje helyett inkább a hatalmas hegy és a kis hegyi patak empírikus modellje működik jól. Ez alapján a kis patak mindenképpen elhordja a nagy hegyet, vagy legalábbis ketté szeli. Ez kizárólag idő és csapadékmennyiség kérdése, mikor.

A tehénfarmunkon előbb-utóbb megjelennek majd a kutyák, meg a lovak, mert azok segítik a tehéntartást, és a tarkák mellé megjelenik néhány szürke marha, majd mangalica is. Van aki egyszerűen nem szereti sem az Agnus, sem a Kobe sztéket sem, a mangalica tepertőt meg igen, és megvan a hatalma, hogy utóbbit válassza.

Az SAP előtt, mögött, körül és belül megjelennek azok a megoldások, amelyek nem az SAP-ban vannak. Evolúciósan. És kiderül, hogy az evolúció az erősebb, a tenyésztében a fajtisztaság fenntartása energiát igényel. Néha sokkal nagyobbat annál, hogy az megérje.

 

Konkrét példa

 

Tegnap volt szerencsém Londonban meghallgatni Wouter Fabernek a Shell Workflow Center of Excelence központja vezetőjének az előadását, aki éppen egy ilyen esetről beszélt.

Azt mondta, hogy az Shellnél, ahol 90 000 ember dolgozik 80 országban és több, mint 43 000 benzinkúton azt tapasztalták, hogy a nagy háttérendszereikben, mint az SAP egy új igény megvalósítása 12-18 hónap átfutással tud megtörténni. A kis igényeké is.

Ezek az igények elsősorban a folyamatokra vonatkoznak és a kezelt adatok körét sokkal kevésbé érintik. Az evolúció ugye arról szól, hogy az marad életben, aki gyorsabban reagál a változásokra. A reakció igény a Shellnél 2-3 hónap lenne. Ezt az SAP az SAP-n belül nem képes nyújtani úgy, hogy az meg is érje.

Azért ők levágták azt a szent tehenet, amelyik érinthetetlen volt korábban. Azt mondták, hogy a folyamatok megoldhatóak SAP-n kívül is, és az SAP-t csak arra akarják használni, amiben az jó.

Ehhez képest azt látom, hogy ma itthon a vállalati SAP-k és egyéb rendszerek még szent tehenek, amit annak papjai igyekeznek is annak megtartani. Az üzleti igényekben viszont már elkezdődött egy új korszak, amire reagálni kellene…

 

UI: A Shellel és Wouter Faberel készült esettanulmány megnézhető itt. Ez nem az, amit én láttam, ott sokkal több részlet hangzott el.

Comments

comments

A szent tehenek evolúciója” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Gyakori kérdés, hogy akkor most standardak (szabályozottak, meg folyamatvezéreltek) legyünk, vagy rugalmasak. (persze a válasz egyszerű, egyszerre mind 🙂 Szerintem mint elég sok témában, ebben is az építészek az IT szakma előtt járnak (ők is megjárták már a legyünk modulárisak / rugalmasak / tervezettek / szépek / jó, de hasznosak is lépcsőit az elmúlt néhányszáz évben.)

    Egy 1994-es könyvben benne is van, hogy mire jutottak: http://www.gyford.com/phil/writing/2004/10/24/how_buildings_le.php (vannak benne egészen ismerős dolgok: “build for change”, “all buildings are predictions. predictions are wrong”, “Zoning may have some benefits but it freezes cities” meg hasonlók). Tíz sorban a lényeg itt: http://www.an-architecture.com/2009/01/building-layers-or-speed-of-change.html

    Aztán az IT világ is felfedezte a dolgot, 14 évvel később: http://www.usability.com.au/resources/evolving-web.cfm

    Most, 3-4 évvel utánuk a Gartner is ezt tolja mint aktuális sláger. http://www.gartner.com/technology/research/pace-layered-application-strategy/

    [Válaszolok]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.