A gazdasági érvek megeszik reggelire a világmegváltást

istock_000009263398xsmallA cégek viselkedését elsősorban a gazdasági racionalitás határozza meg.

Még a gyerekmunka alkalmazásától sem riaszthatóak el vállalatok, ha ez nem áll üzleti érdekükben.
Bár lehetnének magától értetődőek is, az erkölcsi érvek sokszor csak áttételesen jelentkeznek:

  • ha elfordulnak tőlük a fogyasztók,
  • ha saját dolgozóik nem bírják gyomorral a főhadiszálláson,

Úgy tűnik az üzleti életben a gazdasági érvek (pénzügyek) megeszik a világmegváltást (az álmodozást) reggelire.

A zöld informatika (green it) is ilyen volt számomra sokáig.
Hiába vagyok szakmabeli, nem tudtam igazán komolyan venni.
Mert nem értettem meg a lényegét, okait és túl elvontnak tűnt.

Miért kellene nekem ezzel foglalkoznom?

Apránként nyílt ki a szemem, mire megértettem:

A zöld informatika önző gazdasági érdekből is fontos:
Pénzt spórolhatok ma és holnap is.

Az pedig egy kellemes mellékhatás, hogyközben védem a környezetet, megőrzöm a Földet gyerekeimnek és az egész világért is tettem valamit…

De mi az a 10 legsúlyosabb dolog, ami miatt egy ilyen kérdés minden céget érint?

Előszó

 

Először nem értettem, hogy miért szerepel Obama kampányában olyan kiemelt helyen a CO2 kibocsátás és ezzel a klímaváltozás hatásainak csökkentése.

Korábban annyit értettem meg, hogy a globális felmelegedés miatt melegebb lesz a Földön.
Nem nagy ügy – gondoltam – már tavasszal is nyaralhatunk.

De annyira azért elgondolkodtatott a tény,
hogy ez Obamának fontos,
hogy elkezdtem utánanézni a dolognak.

Sikerült is megértenem, hogy nem a pár tized celsius miatt vagyunk bajban.

Mi a 10 legrosszabb következménye a klímaváltozásnak?

 

10. Emelkedő tengerszint

 

Erről már hallottam. De mivel nem vagyunk tengerparti ország, ezen nem akadtam fenn.

A tengerszint emelkedés azért fog bekövetkezni, mert a sarkvidéken, Grönlandon és a gleccserekben elolvad a jég, és ez megemeli a tengerek vizszintjét. Ez 1-6 méter közé eshet.

Ez éppen elég ahhoz, hogy Miami, Manhattan, továbbá Indonézia és Bangladesh és esetleg Hollandia lakossága elgondolkozzék azon, hogy hol fog lakni ezen túl.

És persze a környező területek lakói is azon, hogy mit fognak majd kezdeni az áttelepülőkkel.

 

9. Eltűnő gleccserek

 

Gleccserünk még annyira sincs, mint tengerpartunk. Ez hogy jön ide egyáltalán?

Sok helyen a gleccserek táplálják a folyókat a világban.
Például a Himalája gleccserei táplálják a Gengeszt,
amely közel 500 000 000 ember vízellátását (ez kb. az EU összlakossága) biztosítja.
Most még, mert ezek a gleccserek évente átlag 37 m-rel vékonyabbak.

A másik hatás csak akkor érint, ha síelni szoktál.
A amerikai Chacaltaya helységben volt a világ egyik legnagyobb sípályarendszere.
Ez kevesebb mint egy évtized alatt meg fog szűnni,
a világkupa futamokat máris törölték.
A síszezon viszont mindenhol rövidűlni fog…

 

8. Hőhullámok

 

Ez már ismerősebb nálunk is.
A 2003-ban Európán végigsöprő hőhullámoknak 35 000 halálos áldozata volt.

A hőhullámokat az 1900-as évek elejétől mérik a tudósok.
Ezek száma 2-4-szeresére nőtt az elmúlt 50 évben,
és a következő 40 évben 100x-os gyakoriságra számíthatunk erre.

 

7. Viharok és áradások

 

Olyan látványos (4-es, 5-ös erejű) hurrikánok, mint a Katrina, amely eltüntette a föld felszínéről New Orlianst, nálunk nincsenek.
De azért 2006. augusztus 20-án nálunk is több halálos áldozatot követelt a vihar.

Amerikában és Nagy-Britanniában az elmúlt években több milliárt dollár kárt okoztak a viharok és áradások. És számos emberéletet is követeltek.

Az USÁ-ban a hurrikánok száma az alábbiak szerint alakult:

  • 1905-1930: évente átlag: 3,5
  • 1931-1994: évente átlag: 5,1
  • 1995-2005: évente átlag 8,4

A Katrina pusztítását követően a tágabb környék gazdasága körülbelül 15%-kal esett vissza.

 

6. Szárazság

 

Míg a világ egyik része a viharokkal és áradásokkal és a tengerszint emelkedésével küzd majd, a másik része szárasságokra számathat.

Például mi is, Magyarországon.

A szárasság körülbelül 66%-kal nagyobb területen fog fenyegetni, mint most.
Ez egyrészt az ivóvíz eltűnését jelenti majd sok helyen,
másrészt a mezőgazdaság jelentős visszaesését.
Ez megnöveli az éhinségek kialakulásának veszélyét is.

Indiában, Pakisztánban és Afrikában a Szahara déli részén már ma is tudják, mit jelent ez a szárazság,
de ez a követkető évtizedekben tovább fokozódik.

Becslések szerint 2020-ra 75-250 000 000 afrikai fog szomjazni,
és Afrika mezőgazdasági termelése 50%-kal fog visszaesni.

Ők jó eséllyel északabra, Európába próbálnak meg majd eljutni a túlélés érdekében.

 

5. Járványok

 

Ma egy elektromos szúnyogriasztón, vagy szúnyogriasztó fákján kívül nem kell többet tenned a rovarok terjesztette kórok ellen. Sőt, igazából meg sem fordul a fejedben, hogy a csípésen kívül a fertőzések ellen is védekezz.

A melegebb éghajlat és az áradások pedig kedveznek a szúnyogok, kullancsok, egerek és egyéb kórokat terjesztő állatkák elszaporodásának.
Ennek köszönhető, hogy már olyan országok, mint kanada is “élvezhetik” a moszkítók terjesztette trópusi betegségeket.

A globális felmelegedésnek köszönhető betegségekben közel 150 000 ember hal meg évente jelenleg.

 

4. Gazdasági következmények

 

A hőmérséklet növekedésével nőnek a gazdasági költségek is, amelyeket a viharok, áradások, mezőgazdasági károk, bevándorlási problémák okoznak.

A Katrina pusztítását követő hónapokban Louisiana állam bevételei 15%-kal csökkentek.
Az okozott kár becsült értéke 135 000 000 000 dollár, azaz 24 300 000 000 000 Forint,
ami kb. annyi, mint Magyarország éves költségvetése.

De ezt megérzed te is a saját bőrödön:

  • Drágább az étel
  • drágább az energia
  • drágább a biztosítás

Ha homokba dugjuk a fejünket, akkor sem múlik ez a hatás.

A Globális Fejlesztési és Környezeti Intézet tanulmánya szerint, ha nem cselekszünk, a klímaváltozás költségei 2100-re elérik a 20 000 000 000 000 dollárt.

 

3. Konfliktusok és háborúk

 

Elfogynak az alapvető erőforrások (lakólyehy, élelem, ivóvíz), ami jelentősen növeli meg a globális kockázatokat.

A biztonsági szakértők sokat tanulmányozzák a szudáni Darfur kialakult konfliktust. Ennek előzménye is az volt, hogy évtizedeken keresztül nem, vagy alig esett az eső a térségben.

Ezek a helyzetek agresszióhoz, pánikhelyzetekhez, térségek instabilitásához és háborúkhoz vezetnek.

 

2. Fajok kipusztulása

 

A földön élő élőlények (állatok és növények) közel 30%-át veszélyezteti az átlaghőmérséklet várható növekedése 2050-ig.

Ennek hatására a fajok elkezdenek a sarkok felé vándorolni. Ez ma már ma is megfigyelhető. Olyan állatok, mint a sarki róka már feltelepültek a sarkkör közelébe is.

Hasonló vándorlásba kénytelenek kezdeni az elsivatagosodás és tengerszint növekedés miatt az emberek is.

Érdekesség: Lehet azon gondolkodni, hogy Karácsonykor a jól megszokott fenyőfa helyett mivel ünnepelsz majd. Tipp: pármafa?

 

1. Az egész ökológiai rendszer összeomlása

 

Azt érzed, hogy rendes kis terhelésstressznek lesz kitéve a ma ismert világ a felmelegedés miatt:

  • honnan lesz ivóvíz,
  • honnan lesz friss levegő,
  • honnan lesz üzemanyag,
  • honnan lesz energia,
  • élelem,
  • orvosság

Ezektől nem csak az életszinvonalunk függ, de a túlélésünk is.

A kutatások azt mutatják, hogy a Föld fizikai és biológiai rendszerére kihat a klímaváltozás.

Ezek a kutatások nem arra irányulnak, hogy megjósolják, milyen lesz a világ vége, hanem arra, hogy segítsenek megállítani a folyamatot.

Ha sikerült megérteni a folyamatot, könnyebb meglépni a szükséges lépéseket.

 

A CO2 kibocsátást 20%-kal kell (alsó hangon) csökkentenünk.
Az informatikához kapcsolódó kibocsátás 2% körül van. (Ez a többlet 10%-a.)

Ez jelentős tétel ahhoz, hogy érdemes legyen tudatosan végezni ez irányú tevékenységünket.
Kevesebb energiát használni,
hiszen ezzel nem csak energiát takarítunk meg,
hanem csökkenthetjük a fenti hatásokat is.

(A mai napon a világ bloggerei egy időben vesznek elő egy témát, ami az egész világ számára fontos. Az idei téma  a klímaváltozás. Jelen bejegyzés is ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódóan született.

Ha úgy érzed, hogy Te is tenni szeretnél valamit, kérlek küldj el egy linket erre a cikkre!)


 

 

Comments

comments

A gazdasági érvek megeszik reggelire a világmegváltást” bejegyzéshez ozzászólás

  1. The Guardian (guardian.co.uk)

    A klímaváltozásért felelős fejlett országok feladata otthont biztosítani a növekvő tengerszint miatt otthontalanul maradt menekülteknek – véli Banglades pénzügyminisztere a Guardian cikke szerint. „Húszmillió ember veszítheti el otthonát a század közepére az országban” – mondta Abul Maal Abdul Muhith, Banglades egyik legtapasztaltabb politikusa. „Arra kérjük csupán partnereinket, biztosítsák minden személy számára a szabad költözés természetes jogát. Nem tudunk otthont nyújtani mindenkinek – Banglades máris a világ legsűrűbben lakott országa”.

    Abdul Muhith szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az ENSZ kiterjesztené a politikai menekültekre vonatkozó szabályozást a klímaváltozás következtében otthon nélkül maradókra is. Ez az első alkalom, hogy egy ország vezető politikusa a felelősnek tartott országokra hárítja a helyzet megoldását, és Muhith megjegyzései jól ábrázolják: a fejlett országok nem szeretnének gyenge eredményt a koppenhágai csúcson.

    Rajendra Pachauri, az IPCC (kormányközi panel a klímaváltozásról) elnöke úgy véli, a bangladesi politikus javaslatát komolyan kell venni. „Banglades üzenete egyértelmű. Ha elfogadjuk, hogy a fejlődő országok tulajdonképpen igen kis mértékben felelősek a klímaváltozásért, akkor nyilvánvalóan jogosan várják a fejlettebbek segítségét. Ennek egyik komoly formája lehetne a menekültek befogadása. (…) Ez pedig komoly törvénybeli változásokat jelent a fejlett országokban”.

    Jean-Francois Durieux, az ENSZ klíma-migrációért felelős tisztviselője azonban úgy véli, veszélyes lehet most változtatni a szabályzáson. „Bangladesnek teljes mértékben jogában áll hallatnia véleményét a klímaváltozás nagyon is valós veszélyeiről – reménykednek benne, hogy ennek következtében majd a segítségükre sietünk” – mondta a férfi, majd megjegyezte: „Az európai, észak-amerikai és Ausztrália hangulat nem engedi meg, hogy konstruktív vita folyhasson a bevándorlásról. Félő, hogyha most elindulna egy ilyen kezdeményezés, az csupán zárt ajtókkal találkozna”.

    Az mno.hu nyomán…

    [Válaszolok]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.