Csúcsról a mélybe

Csúcsról a mélybe

Jim Collins könyve a Jóból kiváló sok mítoszt lebont azzal kapcsolatban, hogy mi különbözteti meg a “csak Jó” cégeket a Kiváló cégektől.

(Már azon kívül, hogy a Kiválóaknak minimum 4,5x akkora a profitjuk, mint a “csak Jó” cégeknek, egy 15 éves periódust vizsgálva.)

Ebben az olyan technológiai gyorsítóknak, mint az informatika fontos szerepe van.

Most azonban megjelent Collins egy új könyve, amely a kudarcról szól.

Erről számol be egy másik kedvenc szerzőm, Bőgel György.

És ennek kapcsán jutott eszembe néhány fontos gondolat nekem is.

A bukás vizsgálatának talán a válság aktualitást adhat.
De vannak a bukásnak általános jellemzői is.
Az út a csúcsról a mélybe válságban és békeidőben is nagyon hasonló.

A könyv ráadásul nem általában szól a kudarcról,
hanem a sikeres cégek kudarcáról szól.

Mibe buknak bele leggyakrabban a sikeres cégek?

A sikeres cégek kudarcának egyik fő oka,
hogy gyorsabban nőnek, mint a jó embereik, tanácsadóik, megbízható partnereik állománya.
Amikor az emberek nem bírnak lépést tartani a cég fejlődésével.

Mondjuk az a rendszergazda, vagy informatikai csapat,
amely eddig remekül ellátta a feladatát,
az új kihívásokhoz hirtelen (vagy szépen lassan) kevés lesz.

Ez első körben lassítja a növekedést,
de hamarosan a mélybe is ránthatja a céget.

Nem kérdés hát, hogy Neked is szükséged van egy olyan csapatra,
amely képes a cégeddel együtt növekedni
.

Nem csak mennyiségben, de minőségben is.
Egy informatikai csapatra is.
Ha ez házon belül csak részben megoldható,
akkor akár egy megfelelő támogató partner bevonásával is.
Aki nem fog visszahúzni, hanem segít a következő szintre lépni.

 

Neked megvan már ez a csapatod?

Comments

comments

Csúcsról a mélybe” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Köszönöm a tippet. Végre a sok “sikerkalauz”, “biztos tippek” mellett egy könyv azokról, akik kudarcot vallottak. Azok a kkv-k akikkel én találkoztam legalább annyira köszönhetik a sikereiket a körülményeknek (jó időben, jó helyen,) mint saját képességüknek, bátorságuknak – amiért persze minden tiszteletünket és elismerésünket megérdemlik. A siker birtokában könnyű azt hinni, hogy csak rajtam múlt a siker, ezért nagyon óvatosan kell kezelni a sikerrecepteket!
    A mostani válságban érdemes lenne megírni a magyarországi tapasztalatokat is.

    [Válaszolok]

  2. Szia Balázs!

    Gratulálok a bloghoz, tetszenek a postok. Olyan gondolkodtatós fajták.

    Az jutott eszembe, hogy természetesen a sikerek mellett fontos a kudarcok tanulmámyozása is, azok is tudnak tanulsággal szolgálni. Csakhogy legtöbbször azzal a tévhittel találkozom, hogy a kudarc a siker ellentéte. Abból, hogy a kudarcot tanulmányozzák, semmit nem tudnak meg a sikerről. Max. annyit, hogy nem kell csinálni. De azt nem, hogy hogyan kell. Hasonló problémám van azzal, amikor a vezetők a gyengébb munkatársakkal foglalkoznak többet. Tőlük max, kifogásokat tanulhatnak, hogy miért nem lehet. A sikeresektől pedig azt, hogy hogyan lehet csinálni. Ugyanezen logika mentén a jó sem a rossz ellentéte, ahogy tanítják. Szerintem. 🙂

    [Válaszolok]

  3. Kedves Róbert!

    Bejegyzésed különösen megtisztelő, látva a 4:38-as időpontot. Remélem nem ezért maradtán fenn ilyen sokáig, hogy végigolvasd a blogot! 😀

    Collins általában nem csak tanulmányoz, hanem összevet. A siker és a nem siker közti különbségeket keresi. (Vagy korábban a jó és a kiválló közti különbdéget.)

    A sikerrecept így is összeáll: Ne nőjj jobban, mint ahogy az embereid bírják és/vagy használj külső tanácsadókat.

    De szerintem ez pont neked nem kell túlragoznom, szerintem.

    [Válaszolok]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.