Eszközök és szolgáltatások: Egy stratégia kibontakozása

Újabb állomásához érkezett a Microsoft devices and services stratégiája, amelynek két lényeges eleme vált a napokban elméletből gyakorlattá. Ez alapján tisztábban látszik az elképzelés mögötti “kóla és popcorn” stratégiai minta…

Érdekes megfigyelni, ahogy egy stratégia egy kinyilatkoztatásból napi cselekvéssé válik. Az elején az ember próbálja kitalálni, hogy mit jelenthetnek a mindennapokban a nagy mondások, aztán szépen – ha jó a megvalósítás – összeáll a kép.

Tavaly, a Microsoft partnerkonferenciája után írtam arról, hogy mik azok a tények, trendek, amelyek mozgatják a szoftveróriás stratégiaváltását. Mostanra az üzleti (és új revenue) modell is kirajzolódni látszik.

Mi történt?

Egyrészt év elején történt egy vezégigazgató csere. Steve Ballmert Satya Nadella váltotta. Na, ez az a hír, mi érdekes, de nem jelentős szerintem. A stratégia ugyanis eleve úgy készült, hogy ebben az új vezér is részt vett már. Esetleg ettől új lendületet és befektetői türlemet kaphat annak végrehajtása. Nyílván az új bejelentések is még a Ballmer area eredményei.

Több bejelentés is történt az elmúlt időszakban:

Devices és popcorn

Ha a pénzügyi rész nézem, akkor ez első körben két olyan bejelentésnek látszik, amely a klasszikus önötökönszúrás tipikus esete. A Microsoft fejőstehene, ahonnan a bevételeinek és a profitjának jelentős része származik az a Windows és az Office. Ha ez ingyenes lesz, akkor honnan fog jönni a pénz a továbbiakban?

Nem tudom, azt tudod-e, hogy egy tipikus multiplex mozinak honnan jön a profitja? Ha tisztában vagy vele, hogy a kólából és a popkornból, akkor azzal is tisztában vagy, hogy filmet azért vetítenek, hogy el tudják adni hozzá ezeket a cuccokat. És, hogy hol a popcorn a Microsoft esetében?

A Microsoft “popcornja”: a szolgáltatások

Nézzünk egy kicsit a felület mögé. Ekkor a következőket látjuk:

  • Az Office ingyenesen elérhető az iOS és Android felhasználóknak, de azért a teljes funkcionalitáshoz kell egy Office 365 előfizetés is. Az meg fizetős. Ez egy úgynevezett freemium üzleti modell: ingyenes alapverzió + fizetős prémium.
  • Érdemes még tisztában lenni a Microsoft licence modelljének változásával. Ez nem most történt, de szerintem nem esett még le mindenkinek. Az MS licencek eddig az eszközhöz kötődtek, de ezen túl a felhasználóhoz fognak kötődni. (Még valamilyen formában a vállalati licencek is, csak ott ez a kötődés megszakítható, ha valaki távozik.) Ezen a módon az iOS és az Android csak “még egy eszköz” az Office, mint szolgáltatás fogyasztására. (A Windows, tablet, telefon, web sorban…)
  • Azzal, hogy az iOS és az Android felhasználók is elérhetok az Office-t, ők is potenciális belépési ponttá váltak ahhoz, hogy Office szolgáltatást tudjon nekik eladni az MS, és ezzel megfogható ügyfélértékkel rendelkező felhasználókhoz jusson. (Akik ráadásul kevésbbé fogják illegálisan használni a termékeit, mint a hagyományos PC user.)
  • A Windows ingyenessé tételével a 9″ alatti eszközökön a Microsoft nem veszít sokat, de potenciálisan rengeteget nyerhet. Nem veszít sokat, mert ezen a piacon – szemben a PC-vel – marginális szereplő. Ez a lépés viszont a hardver gyártókat arra sarkallhatja, hogy Androidos eszközök mellé / helyett Windows-os eszközöket gyártsanak. Számukra ezzel a Windows olcsóbb lett, mint az Android. (Utóbbi használata esetén a Microsoft számláz feléjük a szabadalmak használatáért.)
  • A Windows terjedése azért lenne érdek, mert az jelentené a platform előnyt (ő dönti el, hogy mik az alapértelmezett szolgáltatások, egyszerűsítheti a saját dolgát a termékfejlesztésben, eldöntheti, hogy szolgáltatásait új eszközökön is elérhetővé teszi, …). De a bevételek szempontjából a továbbiakban már nem létkérdés.

Mit jelent akkor a Devices and Services stratégia?

Ma tudásunk szerint a Microsoft eszközök és szolgáltatások stratégia az alábbi alapelvek mentén fejti ki hatását:

  • Cool eszközök, amibe beleszeret a felhasználó.
  • Ezeken elérhető fizetős és/vagy feemium szolgáltatások

Mik a nyitott kérdések?

Mint minden stratégiában, persze itt is vannak még nyitott kérdések:

  • Hogy sikerül megnyerni az alkalmazás fejlesztőket, hogy legyen elég releváns, a kis nyelveken is beszélő (pl. magyar) és releváns (pl.: Budapesti és ne londoni metrótérképpel) alkalmazás?
  • Jelent-e elég húzóerőt az Office, nem erősödtek-e meg az alternatív alkalmazások az miatt, hogy az MS csak most jött ki ezekkel?
  • Van-e még akkora árrés a PC-n, hogy a hardver gyártókat egyáltalán érdekelje az ingyenes Windows adta lehetőség?
  • Milyen lesz a disztribúció? Lehet-e olyan országokban is valamikor kapni ezeket az eszközöket, mint Magyarország, ami azért a kerekítési hiba kategóriába tartozik. (Még a surface 1.0 sem kapható itthon, kb. helyetted meg tudják rendelni külföldről néhány webáruházban.)

Te hogy látod ezt a helyzetet?

 

 

 

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.