Felhők között a nap

FelhőMi lehet a megoldása a lenti találóskérdésnek?

  • Informatikával kapcsolatos.
  • Most is használod, csak nem így.
  • Megbízhatóbb, mint ahogy most használod.
  • Olcsóbb, mint ahogy most használod.
  • A falból jön.
  • Ma jelentették be.
  • Április 27-én erről is beszélni fogunk.

Tudod már, mi az?

Általában véve a cloud-computingra (számítási felhő),
konkrétan a Microsoft ma bejelentett szolgáltatásaira gondoltam,
amelynek üzleti szolgáltatásai rajtunk keresztül is elérhetőek lesznek.


Tulajdonképpen mi is ez, és miért érdekes egy KKV-nak?


A felhő szolgáltatás egy olyan autó, amit anélkül is használhatsz, hogy tudnád mi van a motorháztető alatt.

Egész pontosan egy olyan informatikai szolgáltatás az interneten keresztül,
aminek a technikai részleteivel nem kell tisztában lennie egy cégnek, hogy használni kezdje.
Nem kell foglalkoznod azzal, hogy milyen szervereken fut,
azzal sem, hogy éppen hány szerveren.
Nem kell tudnod, hogy kell telepíteni,
nem kell értened az üzemeltetéséhez.
Csak használnod kell!

Végül is mint cégvezetőt téged pont ez érdekel!
Nem? De!


Hogy képzeljem el?


Mondjuk 100km-ra lévő telephelyeddel, vagy ügyfeleddel szeretnél rendszeresen naponta megbeszélést tartani,
de nem szeretnél naponta 200km-t autókázni egy fél órás eligazítás miatt.
Sem az idő, sem a költségek miatt ez nem lenne célravezető.
Viszont erre a célra egy videókonferencia bőven megfelelne.

Ekkor csatlakozol a egy videókonferencia szolgáltatáshoz,
amivel havonta egy kávé áráért a saját géped előtt,
vagy tárgyalódban ülve
videókonferencián megtarthatjátok a megbeszélést.
Ha a megbeszélés közben szükséges, megoszthatjátok egymással
a gépeden lévő excel fájlt vagy bármely alkalmazást úgy,
hogy abba a 100 km-re lévő telephelyen írhatnak is.

Mindezt úgy, hogy ha ez most jut eszedbe, akkor azonnal elkezdheted használni,
és ha egy hónap mólva vége a projektnek, akkor lemondhatod.
Az ehhez szükséges infrastruktúra (számos szerver) kialakításával és fenntartásával kapcsolatban,
neked semilyen költséged nincs. A kávé árán kívül.

Ugyanígy tarthatsz egy webes előadást élőben, akár 1200 hallgató résztvételével úgy,
hogy azok kérdezhetnek, vagy szavazhatnak előadás közben.
Szintén kb. egy kávé áráért, beruházási és fenntartási költségek nélkül.

De ugyanilyen szolgáltatáson keresztül tudsz levelezni,
naptárat megosztani
másokkal,
támogatni az értékesítés munkáját egy ügyfélkapcsolati rendszerrel (CRM).
A lehetőségek tárháza végtelen.



Egyelőre indulásnak talán ennyi elég is lesz.
Ha szeretnél erről többet is megtudni,
gyere el április 27-én a Microsofttal közös rendezvényünkre, amelynek szlogenje a


“Minden úgy lesz, mint eddig,
csak teljesen máshogy!”

 

 

 


Comments

comments

Felhők között a nap” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Bízd te is az adataid a Microsoftra, mint a Sidekick tulajdonosok:

    http://hup.hu/cikkek/20091011/az_ugyfelek_backup_adatainak_majdnem_biztos_elvesztese_miatt_kert_elnezest_a_t-mobile_es_a_microsoft_sidekick

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    Nem tudom, ez egy olyan szolgáltatás-e, ahol kellett volna, hogy legyen mentés, de nem volt, vagy nem kellett volna, hogy legyen…

    Ezek a szolgáltatások 99,999% körüli rendelkezésreállással mennek. Ez ad 1:100 000-hez esélyt a leállásnak. Ez még mindíg nagyságrendekkel jobb, mint egy átlag KKV 95-98%-os aránya, ami ugye 1:50 – 1:20 esély a leállásra.

    A legtöbb esetben a mentésért itt is külön kell fizetni. De ez is jobb eséllyel lesz meg, és lesz visszaállítható baj esetén. Persze, ha van…

    [Válaszolok]

    Lóri

    Ha legalább veszed a fáradtságot és elolvasod ami linkeltem, tudnád, hogy kellett volna mentésnek lennie, ugyanis: “A T-Mobile felhasználói fórumában olvasható felhívásban az elnézéskérés mellett az olvasható, hogy az ügyfelek ne reset-eljék le készülékeiket, ne vegyék ki az akkumulátort és ne hagyják a készülékeiket lemerülni, mert akkor minden, a készüléken tárolt személyes adatuk elveszik. ”

    Nem rendelkezésreállásról volt szó, hanem adatvesztésről.

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    Vettem, sőt ismét elolvastam, amit kiemeltél, de nem találom…

    Ha jól értem ez annyit jelent, hogy a szerver és a kliens szinkronizálódik egymással, ergó, ha a szerverről leszinkronizálódik az adatveszés után a semmi, akkor a klienseken is semmi lesz, azaz az is törlődik.

    Ez egy céges telefonflotta esetén lehet a kívánt működés, mert így lehet megelőzni az elvesztett / ellopott készülékekhez kapcsolódó adatszivárgást.

    Ettől elválik annak kérdése, hogy a szerver oldalról van-e mentés. Én, ha lehetne választani, hogy ezt a szolgáltatást mentéssel, vagy mentés nélkül kérem-e, akkor a mentéssel kiegészítettet választanám, akár drágábban is.

    Ez bármikor előfordulhat azzal is, aki mondjuk a gmaillel szinkronizálja a telefonját. Szerintem…

    Persze, ha az a kérdés, hogy a mentés nélküli megoldás kockázataira a szolgáltatónak fel kellene-e hívnia a figyelmet, akkor a válasz határozott igen.

    A rendelkezésre állás megjegyzés azért szerepelt itt, mert egy átlag KKV-nál nem jobb a helyzet a mentés tekintetében, csak a gépek álnak le sokkal gyakrabban.

    [Válaszolok]

  2. Kitaláltam mi ez: lufi.

    Talán érdemes lenne az ügyfeleket is megkérdezni.
    Mert az ügyfeleknek egyenlőre eszük ágában sincs felhőzni.

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    🙂 Nem talált.

    Az ügyfelek jelenleg nem tudják, mi a felhő, ezért nem tudják, hogy akarnak felhőzni

    Méretgazdaságossági okok miatt a felfő megoldások (amire értelmesen van ilyen) megbízhatóbbak, rugalmasabbak és olcsóbbak lesznek a hagyományos megoldásoknál. Sőt még informatikus sem kell (annyi) hozzájuk.

    Éppen ezért kezdetben itt is két irány lesz: a cégvezetők/pénzügyi vezetők fogják venni a felhő szolgáltatásokat, az IT-sok pedig próbálják tagadni a létét és bagatelizálni a jelentőségét.

    Aztán ez megszűnik, mert a felhő használat természetessé válik. (Egy egyetemista ma már alig érti, miért kell egy céghez telefon alközpont, amikor mindenkit mobilon hív, külföldre meg skype-on vagy msn-en telefonál. Az alközpont is felhővé vált.)

    Még egy dolog: nem lesz mindenből felhő, a szolgáltatások többsége marad a hagyományos módon. Levelezés, VoIP megoldások, csoportmunka, CRM, Webkonferencia, feladat és projektkezelő megoldások jó jelöltek a tömeges elterjedésre.

    [Válaszolok]

    akocsis

    Maradjunk annyiban, hogy amig nincs business case, ez addig csak hype.
    Hiszem ha látom.
    És jelenleg az a helyzet, hogy a cégek nem akarják bevezetni.

    Itt egy cikk a témáról:
    http://www.hwsw.hu/hirek/43824/cloud-storage-felho-adattarolas-kutatas-penetracio.html

    És a saját megjegyzésem:
    http://pasztor.freeblog.hu/archives/2010/01/27/Tlzott_a_felhajts_az_adatfelhk_krl/

    “Az ügyfelek jelenleg nem tudják, mi a felhő, ezért nem tudják, hogy akarnak felhőzni…”
    Szerintem a felhőzésről már jó ideje szó van. Nem hiszem, hogy van informatikus, aki ne hallott már róla. Ennek ellenére mégsem akarják bevezetni. Talán mert nincs rá szükség?

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    Várjál, mert félrebeszélünk egymás mellett.

    Amiről Te beszélsz az az adatfelfő, ami egy szűk és nagyon technológiai részterülete a felhőnek. Nem véletlenül nem ezt írtam példaként.

    Az adatfelhő (adatbázis szolgáltatásként) egy olyan szoftver gyártónak (ISV) lehet pálya, aki a portékáját mondjuk egy CRM rendszert havidíjas szolgáltatásként akarja árulni, de nem akar foglalkozni azzal, hogy mi lesz, ha nagyon felfut az üzlet.

    A másik, amiről írtam, az éppen az, hogy nem az informatikusnak kell megismernie a felhő adta lehetőségeket, hanem a cégvezetőnek / pénzügyi igazgatónak.

    Pont azért, mert egy IT számára az nem egy létező business case, hogy rá nem lesz esetleg szükség. Egy üzleti vezetőnek viszont ez az, ha költséget tud csökkenteni.

    Ha egy 60 fős, 2 telephelyes vállalat 150-160eFt-ból meg tudja oldani a levelezését, videókonferencia képességét, dokumentum és csoportmunka támogatását, akkor ez egy business case.

    Ez saját megvalósításban hardverrel, szerverteremmel, szünetmentes ellátással, árammal, licence-el, üzemeltetővel együtt ennek többszöröséből jön ki. És kevésbé megbízható. És több menedzsment figyelmet igényel.

    Ugyanez igaz multikra, akik több országban kell ezeket a problémákat megoldaniuk. De vannak hazai nagyvállalatok is, akik 1700 fővel felhőben használják ezeket a szolgáltatásokat.

    Persze, akik nem ismerik, nem tudják, hogy kell nekik…

    [Válaszolok]

    akocsis

    Elnézést, a belinkelt cikk valóban adatfelhőről szólt, nem cloud computing-ról, amiről itt most szó van.
    Mentségemre szóljon, hogy az iparág túl sokat használja a “felhő” kifejezést, annyi mindenre. Egyszerűen a gonosz marketingesek leértékelték ezt a kifejezést.
    És a fogalmak is kavarodnak – minden amit írtál, azt el lehetne sütni egy SaaS-ról szóló cikkben is.

    A történet másik része, hogy érdekel-e egy új technológia.
    Felénk ez úgy megy (autóipar), hogy csak azzal a technológiával foglalkozunk, ami a konkurrenciánál már bevált. (Mellesleg a bankok is pont úgyanígy gondolkodnak)
    Úgyhogy hajrá.

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    Na, azt azért nem hiszem! Még mindíg T-Modellt gyártotok? 🙂

    A core business tekintetében mindenki izgul egy kicsit az újítások tekintetében, ez azt jelenti, hogy az autogyártásban jó esélye van annak, hogy először private cloud jelleggel a cég házon belül (de globálisan) hoz létre szolgáltatásokat, amit elad a leányoknak. Levelezés, telefónia, beszerzési és logisztikai rendszerek nálatok is jó jelöltek, hogy felhőben (is) legyenek megoldva, optimalizálva bizonyos részfeladatok. Biztos, hogy nem a gyártósor vezérlés lesz az első. _-)

    Nem tudom, melyik cégnél vagy, de ott a levelezés például helyi, vagy globálisan megoldott?

    A fent említett nagyvállalat amúgy éppen egy bank, úgyhogy náluk is van kivétel.

    akocsis

    Jó lenne definiálni, hogy mit értesz cloud computing alatt.
    Ha videokonferenciát, levelezést és a calendar megosztását, akkor azt már ma is csináljuk, és szerintem ez nem cloud computing.
    Ha arra célzol, hogy ezen szolgáltatásokat majd külső cég nyújtja számunkra, akkor ez igazából nem műszaki, hanem beszerzési kérdés.

    Egész egyszerűen nem látom, mit akarsz mondani, miben különbözik ez a többi – már meglévő – szolgáltatástól.

    Ha ez egy új fajta alkalmazásplatform, akkor pedig biztos vagyok benne, hogy nem akarjuk bevezetni. Az alkalmazásaunk nagy része mainframe, pont úgy mint a többi multinál, és ezen a következő 10-20 évben nem fogunk változtatni.
    Pontosan azért nem fogunk változtatni, hogy a mérnökeinket ne zavarjuk meg átállással, hogy tudjanak új modellekkel foglalkozni.
    Új autót akarunk csinálni, nem pedig új szoftvert. Nagy különbség!

    Dexion

    “a egy 60 fős, 2 telephelyes vállalat 150-160eFt-ból meg tudja oldani a levelezését, videókonferencia képességét, dokumentum és csoportmunka támogatását, akkor ez egy business case.”

    két linuxos mail szerverrel meg egy hálózattal ennél olcsóban is meg lehet oldani ezt a dolgot;

    tudom hogy nem tud annyit mint az exchange, de a felhasználók az idő 95%-ában a new mail, reply, reply to all, delete, archive és a new meeting funkciókat használják, ehhez meg nem kell xchg szerver és két linuxos mail szerver üzemeltetése közel sem kerül annyiba.

    a modell életképességét a dán, müncheni és számos egy más példa bizonyítja: ms helyett átállnak linux/unix alapú működésre.

    a felhővel meg az a baj, hogy senki nem bízik meg a felhő üzemeltetőjében annyira, hogy éles adatokat bízzon rá, mert időnként kikerülnek adatok a “szemétbe” (25 mio. brit adózó adatai), elvesznek adatok és a többi, melyek igen kis eséllyel való bekövetkezte is nagyságrendekkel több veszteséget okoz, mint a saját, többé-kevésbé zárt rendszer üzemeltetése ms vagy nem ms alapon.

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    Igazad van, valóban nem tud annyit, mint az Exchange. Plána nem annyit, mint az Exchange + SharePoint. És méginkább nem annyit ezek + videokonferencia (OCS) + Webkonferencia (LiveMeeting).

    Ha ezt a különbséget nem számoljuk, akkor mennyiből tudsz kihozni egy ilyen linux szerver párt úgy, hogy azoknak a fizikai védelme, szünetmentes tápellátása és minden, ami a 99.999%-os rendelkezésre álláshoz kell meglegyen.

    Ezen kívül mennyiért üzemeltetnél Te egy ilyen szervert 7×24 órában?

    Vannak néhányan, akik a Mercédeszből átülnek a Ladába. Ez azt jelentené, hogy a Ladáé a jövő?

  3. Re: @akocsis

    Azt értem alatta, amit le is írtam. Informatika, amit az internetről használok anélkül, hogy a technológiai részletekkel foglalkoznom kellene. Közműként. Kb. ahogy a wikipedia írja.

    Ez valóban nem új fajta szolgáltatás. Ez egy létező szolgáltatás újfajta módon. Más üzleti modellben. A levelezésed, naptár, videokonferencia akkor lesz felhő alapú, ha nem lesz szervered a cégnél, hanem azt megveszed a neten.
    Mondjuk amikor a céges ügyfélszolgálat egy ilyen szolgáltatást használ.

    Tetszik a szemlélet, ahogy a saját üzletedhez viszonyultok! Éppen ezért lehet sikeres a felhő. Meg tudod tenni, hogy autót csinálsz, és egyre kevésbbé szervert telepítesz és felügyelsz.

    Nem írtad, melyik autóipari cégnél dolgozol, de talán érdekel, hogy itt sem minden mainframe alapú az engineeringben és a gyártásban: McLaren F1 Team, Audi motor gyártás (ez hazai):

    Egyik sem felhő, de a fenti 10-20 évben ki tudja. Talán már egyáltalán nem lesznek addigra mainframe-ek… 🙂

    [Válaszolok]

  4. Ez az üzleti modell is egy már létező dolog. Szóval akkor itt arról van szó, hogy eddig létező dolgokat újracsomagoltunk, és buzzword-ök kíséretében eladjuk -> ezért mondtam, hogy lufi.

    A két autóipari referencia szép, de egyik sem value stream 🙂

    [Válaszolok]

    Rónai Balázs

    Bingó! Ez az innováció lényege! Létező dolgok újracsomagolása, hogy azok nagyobb értéket adjanak.

    [Válaszolok]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.