Egy megdöbbentő felmérés szerint az Egyesült Királyság vállalkozásainál számítógépenként(!!) átlagosan 432 font (kb. 130.000 Ft) értékű használaton kívüli szoftver található.
Nem véletlen, hogy a szoftvereszköz-gazdálkodás
(Software Asset Management: SAM) éppen a cégek
informatikai- és gazdasági vezetőinek látóterébe kerül.
Igen, a pénzügyi vezetőkébe, hiszen ez elsősorban nem informatikai, hanem pénzkérdés.
Akár már egy közepes méretű magyar vállalkozásnál is több tízmillió forint értékű szoftvervagyonnal kell gazdálkodni.
A terület bonyolultságát tekintve ez nem könnyű feladat.
A nehézséget az adja, hogy a megfelelő és hatékony szoftvergazdálkodáshoz
egyszerre kell rendelkeznünk:
- informatikai,
- jogi és
- számviteli ismeretekkel.
- Valamint folyamatosan követnünk kell az IT iparág változásait.
Utóbbi a sebességet figyelembe véve igazi kihívás.
Itthon kevés cégnél jut dedikált ember a licencgazdálkodásra.
Tapasztalataink szerint egy átfogó szoftverleltár elkészítése,
illetve az eredmények prezentálása megadja a kezdő lökést
a vállalat érintett szereplőinek ahhoz,
hogy komolyabban kezdjenek foglalkozni a témával.
Miért is mondom ezt?
Mennyi szoftvert használunk valójában?
Egy magyarországi viszonylatban már inkább nagyobbnak nevezhető –
kb. 500 számítógéppel rendelkező –
ügyfélnél találkoztunk az alábbi számokkal
a szoftvereszköz-gazdálkodási rendszer bevezetése kapcsán:
- ~22.000 szoftvertelepítés
- ~2.000 különféle alkalmazás
- 450 licenctétel
Megdöbbentő számok!
Legalábbis az ügyfelek megdöbbennek saját számaikon.
Egy egyszerű excel táblázatban ilyen mennyiségű szoftvernél
hogyan oldható meg a naprakészség?
Leginkább sehogy.
Miért érdemes ezzel foglalkozni?
Ezt diktálják a vállalat gazdasági érdekei.
Egy ilyen rendszer bevezetését már nem elsősorban
a gyártói szoftverauditoktól való félelem motiválja.
Sokkal inkább a tisztánlátás igénye,
a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt tartása.
Na meg persze a törvényi szabályozásoknak is meg kell felelni…
Elgondolkodtál már azon, hogy:
- Miért fizetnél azért a szoftverért, ami bár telepítve van a számítógépeken, de nincs használatban?
- A ritkán használt, nem stratégiai, de mégis „fizetős” szoftverek helyett miért nem használsz ingyenes alternatívát?
- Hogyan tudod biztosítani, hogy csak az általad kontrollált szoftverpéldányok fussanak a vállalati hálózaton?
- Egyes szoftvergyártók licencelési módozatainak változásait hogyan követed és azt miként tudod alkalmazni?
- Mennyire vagy tisztában a szerzői joggal és a szoftver licencelési fogalmakkal?
- Átlátod a tulajdonosi és a FLOS szoftverek közti különbségeket annyira, hogy döntést tudj hozni használatukról?
- Hogyan működik egy szoftvergazdálkodási rendszert a gyakorlatban?
Ha a fentiek bármelyikére érdekelnének a válaszok,
akkor Téged érdekelni fog a Licenc Akadémia rendezvény.
VIGYÁZZ! Pár nap és lemaradsz!
Ha megadod ezt a kódot, akkor még 10% kedvezményt is kapsz: LA2BIT2
(Írd a neved mellé zárójelbe a regisztrációs lapon!)
A szerkesztő megjegyzése:
Többek közt azért merem ajánlani Zsoldos Sanyiékat ebben a témakörben, mert több gyártó is elismeri licencelési szakértelmüket. A Microsoft például 2009-ben a világ (!!) 3 legjobbja köré választotta őket a licencgazdálkodás területén.
Hátha téged is érdekel…
[Válaszolok]
Vajon arra is van kimutatás mennyit esne a NASDAQ ha mindenki megszabadulna a nem-használt szoftver licenceitől? 🙂
[Válaszolok]
arató árpád válasza:
április 26th, 2011 20:24
Licencek rekapitalizálhatóak ….. a software remarketing piac erre specializálta magát ….. egyéni és volumen licencek eladhatóak (és persze másod kézből vásárolhatóak is) …… pld. lsd http://www.licencepro.hu ….. minek downgradelni ha fél áron másod kézből vásárolható?????? OEM használtan kereskedhető …. Select, Open, EA volumen licenek átruházhatóak …..
[Válaszolok]