Egy megdöbbentő felmérés szerint az Egyesült Királyság vállalkozásainál számítógépenként(!!) átlagosan 432 font (kb. 130.000 Ft) értékű használaton kívüli szoftver található.

Nem véletlen, hogy a szoftvereszköz-gazdálkodás
(Software Asset Management: SAM) éppen a cégek
informatikai- és gazdasági vezetőinek látóterébe kerül.
Igen, a pénzügyi vezetőkébe, hiszen ez elsősorban nem informatikai, hanem pénzkérdés.

Akár már egy közepes méretű magyar vállalkozásnál is több tízmillió forint értékű szoftvervagyonnal kell gazdálkodni.
A terület bonyolultságát tekintve ez nem könnyű feladat.

A nehézséget az adja, hogy a megfelelő és hatékony szoftvergazdálkodáshoz
egyszerre kell rendelkeznünk:

• informatikai,
• jogi és
• számviteli ismeretekkel.
• Valamint folyamatosan követnünk kell az IT iparág változásait.

Utóbbi a sebességet figyelembe véve igazi kihívás.

Itthon kevés cégnél jut dedikált ember a licencgazdálkodásra.
Tapasztalataink szerint egy átfogó szoftverleltár elkészítése,
illetve az eredmények prezentálása megadja a kezdő lökést
a vállalat érintett szereplőinek ahhoz,
hogy komolyabban kezdjenek foglalkozni a témával.
Miért is mondom ezt?

Mennyi szoftvert használunk valójában?

Egy magyarországi viszonylatban már inkább nagyobbnak nevezhető –
kb. 500 számítógéppel rendelkező –
ügyfélnél találkoztunk az alábbi számokkal
a szoftvereszköz-gazdálkodási rendszer bevezetése kapcsán:

• ~22.000 szoftvertelepítés
• ~2.000 különféle alkalmazás
• 450 licenctétel

Megdöbbentő számok!
Legalábbis az ügyfelek megdöbbennek saját számaikon.

Egy egyszerű excel táblázatban ilyen mennyiségű szoftvernél
hogyan oldható meg a naprakészség?
Leginkább sehogy.

Miért érdemes ezzel foglalkozni?

Ezt diktálják a vállalat gazdasági érdekei.
Egy ilyen rendszer bevezetését már nem elsősorban
a gyártói szoftverauditoktól való félelem motiválja.

Sokkal inkább a tisztánlátás igénye,
a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt tartása.
Na meg persze a törvényi szabályozásoknak is meg kell felelni…

Elgondolkodtál már azon, hogy:

• Miért fizetnél azért a szoftverért, ami bár telepítve van a számítógépeken, de nincs használatban?
• A ritkán használt, nem stratégiai, de mégis „fizetős” szoftverek helyett miért nem használsz ingyenes alternatívát?
• Hogyan tudod biztosítani, hogy csak az általad kontrollált szoftverpéldányok fussanak a vállalati hálózaton?
• Egyes szoftvergyártók licencelési módozatainak változásait hogyan követed és azt miként tudod alkalmazni?
• Mennyire vagy tisztában a szerzői joggal és a szoftver licencelési fogalmakkal?
• Átlátod a tulajdonosi és a FLOS szoftverek közti különbségeket annyira, hogy döntést tudj hozni használatukról?
• Hogyan működik egy szoftvergazdálkodási rendszert a gyakorlatban?

Ha a fentiek bármelyikére érdekelnének a válaszok,
akkor Téged érdekelni fog a Licenc Akadémia rendezvény.
VIGYÁZZ! Pár nap és lemaradsz!

Ha megadod ezt a kódot, akkor még 10% kedvezményt is kapsz: LA2BIT2
(Írd a neved mellé zárójelbe a regisztrációs lapon!)

A szerkesztő megjegyzése:

Többek közt azért merem ajánlani Zsoldos Sanyiékat ebben a témakörben, mert több gyártó is elismeri licencelési szakértelmüket. A Microsoft például 2009-ben a világ (!!) 3 legjobbja köré választotta őket a licencgazdálkodás területén.

Comments

comments